2010. március 28., vasárnap

Kreatív blogger díj




Szabályok:
1.) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad (belinkelve a blogjukat)!
2.) Tedd ki a logót a blogodra!
3.) Írj magadról 7 dolgot!
4.) Add tovább 7 embernek (ne felejtsd el linkelni a blogjukat)!
5.) Hagyj megjegyzést náluk, hogy tudjanak a díjazásról!


Köszönjük szépen Lilluci,sokszor puszi!!


7 dolog rólunk:

1.Mindketten Twilight fanok vagyunk,1000%-ig!!

2.RobSten pártiak vagyunk!

3.Szeretjük a fagyit minden mennyiségben!!!

4.Szeretjük a Jóban rosszbant és a Barátok köztöt!

5.Imádjuk a vámpírokat!!

6.Team Edward-osak vagyunk!!(L)

7.Imádjuk a barátainkat!!



Akiknek tovább adjuk:

1.Bells

2.Eszter!!

3.Szylu

4.Regus

5.Ajna

6.Angyalka

7.Lilluci(Visszakapod!!)=))


Mégegyszer köszönjük szépen!!(L)(L)




2010. március 27., szombat

3. fejezet















Kedves Olvasaók! Megérkezett a következő fejezet!! Reméljük, hogy elnyeri majd a tetszéseteket!:) Tessék kommentelni! Köszi! Puxy:Em&Dadri :D
(Kristen szemszöge)
-Ööö...szia Rob! Hát pont RÁD... nem számítottam.-hebegtem-habogtam.Ó! Ilyen egyszerűen nincs!O.o Full másnapos vagyok.Azt sem tudom, fiú vagyok-e vagy lány.A fejem majd szétrobban. De...egyáltalán mit keres itt? :O Nem elég neki, hogy tegnap úgy leégettem magam előtte, most még idejön, és még egyet belém rúg??Menjen csak vissza és pátyolgassa azt a dög Emiliet!
(Rob szemszöge)
Láttam, hogy nem épp a legjobbkor kerestem meg Kristent.Úgy látszik, tegnap ő is azt a taktikát választotta a felejtésre, mint én: vagyis jól leitta magát.De még most is olyan bájos volt:ahogy zavarában beletúrt a hajába, és a száját harapdálta.Basszus, ha csak egy hónappal korábbra időzítette volna a vallomását, akkor most én lennék a világ legboldogabb embere...Állj!Rob, te egy hülye állat vagy!Mit fantáziálgatsz? Ott van neked Emilie!Nem bánthatod meg! Elcseszted! Ez a vonat elment.Törődj bele!-szólalt meg a lelkiismeretem.
-Hát szia Kris! Igen, gondolom, hogy nem rám vártál.Deee...bemehetnék? Mindenképpen beszélnünk kellene.-hát ez szuperül hangzott:még be is pofátlankodom hozzá.Na mindegy, ennél cinkesebb már úgysem lehet a helyzet, nem igaz?
(Kristen szemszöge)
Most már tényleg nem értettem, hogy mit akarhat még Robert a tegnapi megalázkodásom után.De kíváncsivá tett, úgyhpgy beinvitáltam.Viszont nem szerettem volna, ha a tegnapi csajbuli árulkodó jeleit meglátná, ezért a nappali helyett inkább a konyhába tereltem.
-Ööö...gyorsan főzök egy kávét...te is kérsz?
-Igen, kössz!-most csak én láttam rosszul, vagy Rob is annyira zavarban volt, mint én??? Na, majd meglátjuk, mi lesz ebből...
-Hali Skacok!! Jól aludtatok?? Vagyis Kris, tudom hogy te jól aludtál...
pff...Nikki.Na ez is pont most tud felébredni.Mondjuk mit is vártam...hogy nyugodtan meg bírjuk beszélni, ezt a hogyis mondjam cikis helyzetet??
-Nikki, gyere csak!!-és megfogtam a karját, gondoltam magammal húzom.Pedig tudom, hogy erősebb nálam.
-Jólvanna, ááá helló Rob!!Szeretlek!!-mi??hogy szereti??
-ömmm...még van benne egy pici alkohol a tegnapiból...-na ezért még kapsz Nikki!!
-Jaa...-igen, egy értelmes válasz Rob-tól.
-Jajj gyerekek...eressz már el Kristen nem vagyok én egy fogoly...Annyira hülyék vagytok!!! Kristen szeret téged!Nem pedig én...-jajj neee!
-Nikki gyere!! Ha nem jössz, széttépem az összes csini rucidat!!
-Nem érdekel!! És Rob tudom, hogy te is szereted Krist!!Csak most Emilie mellett kell hogy legyél, mivel khm...hivatalosan is a barátnőd!
-Na jó elég, vagy elmész azonnal...vagy...
-Jajj már itt sem vagyok, csak ne csináljatok valami rosszaságot a távollétembe!!-és akkor elindult...felém közeledett, és a fülembe súgott valamit!
-Hajts rá!!Teperd le!Ne engedd elmenni!!Ő a tiéd, érted??A tiéd!!Csakis a tiéd!!!Nem pedig Emilie-é!-ömm...szerintem meg inkább Emilie-é.Na de mind1, sose volt egyforma az agyjárásunk Nikki-vel...aztán odafordultam Rob-hoz, és láttam az arcán, hogy ez nem csak nekem volt kínos!
-Én nagyon sajnálom Rob! De tényleg!
-Jajj Kristen!! Nikkit így ismertük meg!Nem??Mindig elmondja, hogy mi a véleménye!Képes úgymond túlzásokba esni...-hogy mibe esni??
-Túlzásokba esni?Ebben mi a túlzás??
Rövid szünet...oké akkor próbálkozok mással...
-Miért jöttél?
-Tudod tegnap, inkább a piát választottam, minthogy értelmesen beszéltünk volna.De hát ismersz...
-Aha ismerlek!Sajnos eléggé...
-hmm...nos
-Nos?
-Tudod Kris, mindig is éreztem, hogy több van köztünk, mint egy egyszerű barátság.Csak ezzel az a baj,hogy akkor jöttem rá, fokozatosan persze, amikor lett barátnőm-grr...már kiráz a hideg, ha rá gondolok-és mikor ráébredtem, hogy el fogunk válni...-na most én erre mit mondjak?Na de úgy mégis?
-És...öm...és jól megvagytok Emilie-vel??
-Hát mostanában nem nagyon, állandóan féltékenykedik...pl.mostanában rád féltékeny.-hmm...azt jól is teszi...
-És jogosan féltékenykedik?-és ezzel lehuppantam a székről és közeledni kezdtem felé.Nem baj Stew...ha ilyen módszerek kellenek ahhoz, hogy egy pasit megszerezzél, akkor rajta!! Elő a csábítással!!
-Igen, most már egyre biztosabb vagyok benne, hogy jogosan féltékenykedik!-én már előtte voltam...csak centik választottak el.És már ő is leszállt a székről.És abban a pillanatban mikor a lábai földet értek, megcsókolt...Soha nem csókolt engem senki, ennyire jól!!De ebben a pillanatban elhúzódott tőlem...
-Rob, miért csinálod ezt velem?
-Kris...én nem tudom hogy mi legyen velünk...-és már megint megcsókolt...jajj, meddig csinálja még ezt velem???
De ebben a pillanatban valaki erővel megfogta a hajamat, és elkezdett megtépni...Vagyis sikerült volna, ha Rob nem avatkozik közbe...Meg persze ha erősebb lenne...
Mikor megfordultam...Úristen!!Emilie...
-Bakker ez az én házam...hogy kerülsz te ide??
-Te kis ribanc,elcsábítod a pasimat??Mi??Mindig az kell ami a másé??
-Hogy jöttél be??
-Tudod a kéményen ugrottam be, mint egy télapó...jajj szerinted??Az ajtón!!!-hát én mindjárt...nem is tudom...mi van a legközelebb...lássuk csak palacsintasütő, nem az nem jó.Kés...áá annyira szadista azért nem vagyok...gloffoló??Tökéletes!!Jajj na ne már...
-Kris bocsáss meg!!Emilie megyünk...-próbálta volna húzni Emiliet.Kevés sikerrel!!
-Óó már dehogy megyünk...ezt meg kell magyaráznotok!!-huhh ez nehéz lesz...












2010. március 19., péntek

2.fejezet




Sziasztook! Megérkezett a következő fejezet!:) Reméljük olyan lelkesen olvassátok és kommentelitek majd, mint az előzőt! :P...Puxy:Em&Dadri :D

(Kristen szemszöge)


Jajj édes Istenem,ha itt vagy velem,óóó adj erőt!!Na jó azért ne legyünk ilyen drámaiak...ez úgymond csak egy vallomás.Mondjuk,megvan..ááhhááá,okés a következőt fogom csinálni:Kristen Stewart ez egy filmszerep,és azt kell eljátszanod hogy beleszerettél egy nagyon jó barátodba,és ezt most neki be kell vallanod...na ha az olyan könnyű lenne..
-Kristen??Már itt állunk vagy 3 perce,mert akarsz nekem valamit mondani.Erre te meg megse szólalsz.Figyi,inkább menjünk táncolni!-ajjajjajjj,oks elmondom..
-Nos Rob nem,nem megyünk táncolni.Mert mondani akarok neked valamit!!
-Kristen,oké mondj nekem valamit,ha annyira akarsz,de ne izgulj már ennyire,hisz ez nem egy casting-óóó,ez bárcsak egy casting lenni.
-Nos Rob,én ezt már hetek óta tervezem-HAJRÁÁÁ MEGTUDOD CSINÁLNI!!-szóval,inkább egyenesen kimondom mithogy köntörfalazzak.Rob én szerelmes vagyok beléd!Igen már elég régóta.És igen tudom van barátnőd.Csak azt akartam hogy ezt tudd!-jáááj,jujjjj de hülye vagyok,de túlvagyok rajta.Ajjajj,inkább csak ezután jön a neheze..


(Rob szemszöge)

-Nos Rob,én ezt már hetek óta tervezem szóval,inkább egyenesen kimondom mithogy köntörfalazzak.Rob én szerelmes vagyok beléd!Igen már elég régóta.És igen tudom van barátnőd.Csak azt akartam hogy ezt tudd!-oké teljes lefagyás,megsemmisülés...bíííp...bíííp...3...2...1
Ezt vártam már mióta,hogy a világ legszebb nője bevallja nekem hogy szeret.Héééj várjunk csak egy picit.Nekem a világ legszebb nőjének Emilie kell hogy legyen.Összezavarodás.Teljes lefagyás 2.-ra.
-Rob kérlek,mondj valamit!-nézett rám boci szemekkel.
-Kristen,tudod ha már így a bevallogatásoknál tartunk,én is fülig beléd voltam zúgva.De tudod jött a Remember me,és Emilie.És egyszerűen neki sikerült úgymond elfelettetni rólad.Tudom ez nem volt szép,de azóta boldogok vagyunk...-na persze-...sajnálom!
-Nem Rob én sajnálom,hülye vagyok,látod megtarthattam volna ezt magamnak,mint te.De nem tettem.ööömmm én most megyek,mert holnap fogorvoshoz kell mennem.Szia!-és már el is ment,1 hónapig nem is fogunk találkozni,elment és én hagytam....fasza....Meg mi az hogy fogorvos??Jó rendben,tudtam hogy Kristen rossz hazudozó,dehogy ennyire??
-Rob!!Jössz táncikálni??HMMM...és hol van Kristen?Jacksonnak már beígért egy táncot!!-hadarta Nikki.
-Kristen elment.És én inkább leinnám magam,ha nem baj.
-MIIIII???Mi az hogy elment??Na várjál csak Kristen Stewart,na majd most ÉÉÉn megyek el hozzátok!!
-Okés,menjél.Engem már máma nem érdekel semmi,és senki..ömm vagyis csak a pia.


(Kristen szemszöge)


Hazaértem,a taxis úgy kb. 10km/h-val hajtott.Még én is gyorsabb vagyok nála.Pedig én aztán.Épp most csesztem el az életem.És óó az az Emily@@@@@@@@@@.Ha ő nem lenne,akkor talán.Na de ne álltassam itt magam.Na ki a franc ilyenkor??Na gyorsan kinyitom az ajtót,lerázom valami dumával,és kész!!
-Helló Kristen!!Mégis megkérdezhetném hogy minek jöttél el??Ráadásul köszönés nélkül??-ajjjajj,na én meg azt hittem hogy ezen az estén csak Robbal kell megbírkóznom...

-Jaaj, szia Nikki! Bocsi, de semmi kedvem nem volt tovább bájcsevegni.-mondtam neki.Már tényleg csak egy további 10 perc hiányzott volna nekem abban a buliban,és akkor már mindenki látta volna rajtam, hogy valami nagyon nincs rendben..Hát, ez van, rajtam mindig minden meglátszik.Ezt Nikki is tudja, épp ezért jó barátnőhöz híven rögtön el is kezdett faggatni.

-Már akkor is láttam, hogy feszült vagy, amikor megjöttél...de Kris, mi a baj?? Nekem nyugodtan elmondhatod.A családoddal van valami gubanc?-szegény Nikki,azt hiszi, segíthet az én lelkemen, de nem tanult pszichológusnak.Báár, amilyen lúzer vagyok, rajtam már egy agyturkász sem segítene...
-Gyere be.-mondtam, amikor már láttam, hogy nem úszom meg.
Öt perc múlva Nikki már az egész Rob-aktát töviről hegyire tudta.
-Kris, én nem is tudom, hogy mit mondjak.-csodálkozott Nikki.
-Tudom, tudom, ne mondj semmit.Egy idióta vagyok.-tényleg jobb, ha nem mondja, tudom én azt magam is.
-Nem, nem, félreértesz.Nem ezt akartam mondani.Nem vagy te idióta.Csak, tudod,... meglepődtem.Tudod, én téged mindig olyan....hogy is mondjam.....határozottnak láttalak.Nem hittem volna, hogy ennyi ideig képes vagy plátói szerelemben élni.-mondta Nikki leplezetlen meglepődöttséggel.És tulajdonképpen én is most döbbentem rá, hogy ennyire nem ismertem magam...Mert pár évvel ezelőtt még én sem tudtam volna ezt magamról elképzelni.De Rob...ő teljesen más, mint a többi fiú.Mellette én is más személynek éreztem magam.A francba is...ha az a dög Emilie mondjuk egy tíz évvel később született volna, akkor most esélye sem lehetne Robnál........Annyira utálom azt a nőszemélyt.Meg tudnám folytani egy kanál vízben..vagy nem is, inkább sósavban :)
-Stew!!-Nikki hangja ébresztett fel gondolataimból, pedig már épp azt tervezgettem,miként tüntetem el a Föld felszínéről azt az átkozott szukát.Nikki, te is a legjobbkor zavarsz meg az álmodozásomban.Na, mindegy.Félretettem gyilkos énemet, és Nikkire figyeltem.
-Mi az?-kérdeztem unottan.
-Arra gondoltam, hogy ma estére félretehetnénk az összes gondunkat, felejtsük el a pasikat pár órára, és rúgjunk ki a hámból!Hm? Mit szólsz hozzá? Megszabadítottam a buliról egy üveg piát, idefelé meg felszerelkeztem pár filmmel.Szóval, indulhat a házimozi, meg a lerészegedés?
-Tőlem aztán,ma estére úgysem terveztem semmit.-egyeztem bele.
-Na,ez a beszéd!-lelkesedett Nikki.
Annyi filmet hozott, hogy azt egy hét alatt sem tudtuk volna megnézni.Volt ott minden:horror, vígjáték, romantikus komédia(bár ahhoz nem nagyon fűlt a fogam, de szerencsére addig nem is jutottunk el, mert kidőltünk a piától,amit testvériesen megosztottunk egymás között.)
Másnap szörnyű fejfájásra keltem, és arra,hogy valaki kopogtat az ajtón.Ki az a suttyó,aki hajnali 11-kor zargatja az ember lányát.Esküszöm, kitekerem a nyakát.
Mikor kinyitottam az ajtót,Rob állt velem szemben...




2010. március 14., vasárnap

1.fejezet



Sziasztok!El is készült az 1. fejezet,reméljük elnyeri a tetszéseteket!Kérünk mindenkit aki elolvassa,és természetesen ha tetszik,írjatok komikat!És nagyon örülnénk ha rendszeres olvasóink is lennének!Jó olvasást!Em&Dadri
UI.:Nemsokára jön a következő fejezet!!



1. FEJEZET

(Kristen szemszöge)

Május 22.Azt hiszem,ezt a dátumot sosem fogom elfelejteni.1 fejezet vége és talán egy új kezdete.A csapat,a sok rajongó Edward-ja,Jacob-ja,Bella-ja,a nagy-nagy twilight csapat.Befejeződött.Na Kristen Stewart nagyon gyorsan tereld el a gondolataidat,mert még itt ebéd közben elbőgöd magad,ami valljuk be elég ciki lenne.Bár ha végignézek itt az arcokon,Kellan,Jackson,Rob,Nikki,Ash, és a sminkesek,stylistok,rendező,és a stáb többi tagja,mindenki arcáról le lehet olvasni a szomorúságot.Robra néztem,ő rám,látta milyen letört vagyok ,vagyis gondolom hogy látta(miért is kéne titkolnom)és rám mosolygott,imádom ahogy mosolyog.És tényleg nem tudom hogy varázsló,démon vagy valami természetfeletti lény,mindegy hogy mi,de a lényeg hogy sikerült neki.Elmosolyodtam és láttam a szemében hogy elégedett magával.Szinte hallottam a gondolatait,azt hogy:"Ezaz Rob!!Király vagy!!Egyenesen te vagy a császár!!".Hmm.....cseszd ki.De a tervemet is megkellet terveznem ,azt hogy bevalljam neki,többet érzek iránta mint egy egyszerű szimpla barátság.De nehéz lesz.Főleg hogy összejött Emilivel,de csak pár ember tud róla,mert köti őket a szerződés....de ha pár hónap múlva(bár reménykedem hogy addig szakítanak.....gonosz Kristen)még együtt lesznek...akk simán smárolhatnak az utcán,egymás kezét fogva...erre azt mondják hogy füstbe ment terv...=((

Pár óra múlva már javában a búcsúbulira készülődtem, amihez abszolút nem fűlt a fogam...de hát ez van, a megjelenés szinte kötelező, hisz ez az utolsó együtt töltött esténk így, mint a Twilight-saga teljes csapata.Épp a gardróbomban válogattam a ruháim közül, amikor kopogtak a szobám ajtaján.Anyám volt az.Na, már csak ő hiányzott-tuti kiszúrja, hogy valami bánt.
-Gyere!..-mondtam a hangulatomat egyáltalán nem leplező hangnemben.
-Kész vagy, Kristen? Fél óra múlva indulnod kell.Apád elvisz a kocsijával.-mondta...érdekes pont most nincs tekintettel a hangulatomra.Csak sürgetni képes :S És a tesómnak, Taylornak is pont most kellett elvinnie a kocsimat.Így kényszerítve vagyok, hogy apa fuvarozzon, mint egy kisiskolást..:(
-Jól van, jól van! Kész leszek! Csak szükségem van egy kis magányra.-mondtam neki egy kicsit morcosabban a kelleténél.
-Csak nincs valami baj?-na, úgy látszik mégiscsak észrevette.
-Nem, dehogyis!-hazudtam.Egész jól ment.Hát mégiscsak színésznő vagyok.
-Rendben.Akkor majd szólj apádnak, ha már indulhattok.-és már csukódott is az ajtó, hát ennyit a nagy együttérzésről anyám részéről.De hát végülis ezt akartam, nem? Hogy semmi sem látszódjon rajtam.Igazából már magam sem tudtam, mit akarok.Akkora egy hülye vagyok.
Apámmal épp a buli helyszínére tartottunk.Az anyósülésen idegesen gyűrögettem a Chanel ruhámat-végülis emelett a szolid bézs színű darab mellet döntöttem, bár legszívesebben farmer-póló összeállításban jelennék meg, de akkora paraszt mégsem lehetek.
-Látom, ideges vagy.-szólalt meg apa.Hát igen, ezt most még egy vak is észrevenné.Nemsokára megérkezek a bulira, ahol el szeretném...szeretném egyáltalán??...Na, elég volt, Stew! Embereld már meg magad!! Nem az oviban vagyunk.Szépen elé állsz és nyíltan felvállalod az érzéseidet.Na igen, elméletben már elég jól megy, csak a megvalósítás lesz egy kissé döcögős.
-Csak tudod ez az érzés, hogy vége van ennek a szakasznak az életemből,elég elszomorító..ki tudja, látom-e még valaha ezeket az embereket, vagy dolgozom-e még velük együtt.-apámnak elmondtam az igazság egy részét, nem úgy mint anyámnak.Valahogy mellette nem éreztem olyan feszélyezve magam.Nem akart mindig analizálgatni..még szerencsére, anyám megtette ezt kettejük helyett is.
-Megértelek szívem..de nézd, megérkeztünk.Menj és érezd jól magad! És ne gondolj semmi rosszra vagy szomorúra!
-Úgy lesz, köszi apa!-kiszálltam a kocsiból.
Bent már javában nyüzsgött mindenki:pár felszabadultabb stábtag már megcélozta a táncparkettet,a rendező a producerrel a pultnál iszogatott.Olyan görcsben állt a gyomrom, hogy az utamba kerülő első pincér tálcájáról elkaptam egy pohár Martinit és felhajtottam.
Hirtelen megláttam Jacksont, Ashleyt és Kellant, amint egy csendes sarokban beszélgetnek.Odamentem hozzájuk.
-Szia Kris!Végre itt vagy!!-örvendezett Ashley.
-Sziasztok!-mondtam én.
-Láttam a welcome drink már megvolt.-viccelt Kellan.
-Ja az..hát igen, egy kicsit feloldottam a feszültséget, nehéz napom volt.-magyarázkodtam, azért mégse nézzenek már alkesznak.De közben a szememmel már Robot kutattam.Pár pillanat múlva meg is találtam.A falnál beszélgetett Nikkivel.Ám a diskurálást már be is fejezték, úgyhogy eljött az én időm.
-Elnézést, odamegyek egy percre Robhoz.-mondtam Jacksonéknak.
-.Oké, menj csak!De egy közös táncot nem úszol meg velem.-figyelmeztetett Jackson.
-Szavadon foglak.-mosolyogtam leplezve a feszültségemet.
Odamentem Roberthez és megszólítottam.A tenyerem úgy izzadt, mint a legelső castingomon.
-Rob, beszélhetnénk?-kezdtem bele a mondandómba.